2013. március 8., péntek

12. rész - Sikerült! :)

Sziasztoook :D Először is Boldog Nőnapot! :) Másodszor pedig....woooow, végre pénteeek ^^ :))
Szép hétvégét, és olvassátok az új rééészt :D Kicsit felpörgettem az időt :) Ma még lesz egy rész :D







Nem tudtam, hogy mi történhetett, amiért ennyire lehangolódott Eric a levél olvasása alatt.
          -Mi az? - kérdeztem leülve melléje.
          -Öhm... - üveges tekintettel meredt maga elé. Türelmesen vártam, amíg eltudja mondani - Egy évvel ezelőtt egy rosszullét miatt apámat bevittük a kórházba, és kiderült, hogy kialakulóban van egy rákbetegség a szervezetében...és most, kaptam egy levelet, amiben tájékoztatnak, hogy egyre rosszabb az állapota... - láttam, hogy a szeme sarkában egy könnycsepp formálódik. Magamhoz öleltem, és közben a hátát simítgattam.
          -Haza akarsz menni? - kérdeztem végül, miután szétváltunk.
          -Hát...igen, jó lenne. Írok is egy kérést a suliba... - egy nagy sóhaj után megölelt. Éreztem, hogy valamennyire megnyugszik. A szemébe néztem:
          -Minden rendbe fog jönni, csak higyj magadban, és az édesapád felgyógyulásában! - próbáltam bíztatni egy mosollyal.
          -Köszönöm - ő is elmosolyodott és megcsókolt - Most pedig felhívom anyámat...
Bólintottam és visszamentem a csajokhoz.
          -Naomiii...még nem is mesélted el a randitokaaat Nate-vel! - támadtam le barátnőmet.
          -Ahj, tudtam, hogy nem felejted el - nevetett - Elmentünk egy eléggé puccos étterembe, megvacsoráztunk, majd elmentünk a London Eye-hoz. Beszélgettünk, ismerkedtünk...és megcsóóóókolt - áradozott csillogó szemekkel - A csók a parkban történt, de azelőtt elindultunk London utcáin, egyszercsak szólt, hogy csukjam be a szemem. Pár perc után végre jelzett, hogy kinyithatom...és egy nagy csokor vörös rózsával találtam magamat szemben, a virágot azt ti is láttátok - vigyorgott - Végül a parkban kötöttünk ki. Lehet, hogy nem jártuk be az egész várost, de azok a beszélgetések sokkal jobbak voltak, mint bármi más...annyira jó fej, humoros, okos...awww - már szinte végig repülte a szobát, annyira szerelmes ez a lány.
           -Nate-en látszik is, hogy jól tartja magát - kacsintott mosolyogva Annie.
Ezt a témát még egy jó ideig osztottuk, én egy idő után vissza mentem Eric-hez, már az ikrek is és Kevin is ott voltak. Tudták már a rossz hírt ők is.

*Pár hónap után*

Végeztünk az érettségivel, és ma tudjuk meg az eredményeket. Nagyon be vagyunk zsongva. Leginkább azért, mert kíváncsiak vagyunk az eredményre. Ja és nyári vakáció, meg egyetem, és vége a sulinak. El se hiszem.
Az elmúlt hónapok eléggé sablonosan teltek, kivéve, amikor hülyéskedtünk, az sosem maradhatott el. Eric édesapja sikeresen kigyógyult a betegségéből, és Eric is boldogabb már.
Alycia meg Kevin egy hétre szakítottak, de a nyolcadik napon már nem bírták ki egymás nélkül, és a szemünk előtt estek egymásnak. Furák, de cukik is együtt.
Lily és Adam...a megtestesült szerelmes pár. Mintha egy meséből szedték volna ki az ő szerelmüket, még mindig ugyan az a vágy van bennük, mint az első nap.
Naomi Nate-vel még mindig együtt van, amin nem is csodálkozom. Mi is jobban megismertük a srácot, és tényleg egy rendes pasi.
Annie mindennap elmeséli a Ryan-vel együtt töltött pillanatoka, szóval mindennel tisztában vagyunk.
Betty és Caroline...na ja, ők ketten nem nagyon pasizós típusúak. Elmondásuk szerint Santa Monica tartogat nekik valamit. Majd kiderül!
Will-vel megbeszéltük, hogy az egész nyarat náluk, azaz Santa Monicá-n tölthetjük, mi meg persze elvoltunk olvadva a hírtől.
          -Nem bírok várniii - ugrándozott Adam.
          -Nyugi te hiperaktív bolha... - csitítgattam - Még pár perc - nevettem.
          -Hiperaktív bolha? - nézett lefagyva - Ez tetszik! - vágta rá végül kacagva.
          -Ha nem kapok jó jegyet, és ha nem jutok be a Cambridge-be, anyu kibelez - fogdosta a hasát Dan.
Páran undorodva néztünk rá, mivel elképzeltük a kibelezési jelenetet.
          -Én már csak Nate miatt is bekell jutnom - pillogtatott Naomi.
Mind a Cambridge-be akarunk bejutni, Eric és Kevin is. Ha sikerülne, egy írtó jó csapatként lennénk az egyetemnél.
          -Mikor kell megírjuk a jelentkezésünket? - nézett körül Caroline.
          -Én a tegnap voltam az egyetemnél, és a határidő úgy augusztus közepéig van - tájékoztatott fel bennünket Alycia.
          -Második lehetőségként még bekellene írnunk egyet...vagy többet is. Tuti, hogy rengetegen jelentkeznek a Camb-be - sóhajtottam.
A suli udvarán ácsorogtunk, hirtelen megpillantottam az egyik tanárt, a kezében lapok voltak. Pontosan a hirdető táblához közelített. Némán elindultam, és reszketve vártam, hogy kiaggassza az eredményeket.
          -Sofiii - azt hiszem Betty volt az, de nem fordultam meg, csak gyorsítottam lépteimen. Ahogy oda értem, letámadtam a lapot. Mohón elkezdtem keresni a nevemet, és...
          -Átmentem...ebből is...igen...wáááá - egy óriásit sikítottam, és elkezdtem ugrándozni, mint aki megőrült...de szerintem ilyenkor ez megszokott - Gyertek mááááár - ordítottam a többieknek. Az egész tizenkettedik osztály oda csődült, és egymást lökődve szemlélték a jegyeiket.
Voltak vidám arcok, de ugyanakkor szomorúak is. Csalódottak, akik többre számítottak. Néhol felhangzott egy-egy sírós hang. Könnyes szemek az örömtől, illetve a szégyentől.
          -Sikerüüüüült! - mind a heten jól teljesítettünk, és egymást ölelve ugrándoztunk körbe-körbe.
Adam és Dan csak annyit mondtak, hogy megmaradnak a belső szerveik, aminek mi is örvendtünk.
          -Tudjátok ugye, hogy ennek megünnepléséül egy oltári nagy bulit csapunk majd Santa Monicá-n? - kérdeztem a többiektől könnyes szemekkel.
Felhívtam Eric-et, és megtudtam, hogy jól teljesítettek ők is Kevin-vel.
Megbeszéltük, hogy találkozunk a szokot helyünkön a Kaffeine-ban.
          -Na helóóó - ugrottam Eric nyakába. Alycia is így cselekedett Kevin-vel.
          -Huh, sikerült, és túl vagyunk rajta - ült le megkönnyebbülve Naomi Nate mellé.
          -Szeptemberben együtt fogunk menni az egyetemre - ölelte magához Naomi-t.
          -Áhh, csak még jussak be...ez az egyetlen problémám van még.
          -Az is sikerülni fog!
          -Sziasztoook - köszönt Jeremy a pincér. Már elég jól megismerkedtünk az itteniekkel, mivel ez lett a törzshelyünk - Nos? Nyugodtan vágtok neki a vakációnak? - kérdezte egy mosollyal.
          -Naná! - vágtuk rá.
          -Mind boldog emberek vagyunk! Szóval mindenkinek azt amit kér, mert én fizeteeek - húzta ki magát büszkén Dan.
          -Aha, úgy-e, mint a múltkor? Ugyan ezt mondtad, és a végén kiderült, hogy otthon maradt a pénztárcád! - nevettem fulldokolva. A többiek is röhögtek.
          -Igeeen, tudom, de most itt van - emelte fel.
          -És van is benne valami? - kérdezte egy gúnyos nevetéssel Eric.
Szokás szerűen tőlünk csengett a kávézó.
          -Hét forrócsoki a csajoknak, és nekünk pedig... - kezdte el Nate.
          -... hat Cola - fejezte be Nate helyett Jeremy...már kívülről tudja a megszokott rendelésünket. Egy-egy kacagással díjaztuk, majd elslisszolt.
          -Fiúk-lányok...mostantól lesz*rok mindent, mert nem csesztem el az érettségit - terpeszkedett szét kényelmesen Dan.
          -Egyetértünk! - bólogattunk mind.
          -Tizenkét évnyi kínlódás után itt vagyunk...megcsináltuk! - Annie Ryan ölében üldögélve áradozott.
Este 6-ig maradtunk a kávézóban...elbeszéltük az időt.
Naomi és Nate elmentek, ahogy Annie meg Ryan is. Dan "csajozni" ment, de igazából csak az egyik barátjánál fognak videójátékozni. Bolond ez a gyermek, ahogy a tesója is. Lily egyfolytában mosolyog Adam mellett.
          -Tudjátok volt az az eset Kevin-vel és az itatóval - kezdett el röhögni Adam - Négy hónappal ezelőtt feltettünk Dan-vel a Youtube-ra, és már 30,576-on látták - alig tudta elmondani a kacagása közben.
          -Gratula észlények...ennél értelmesebbel nem is foglalkozhatnátok - veregette hátba Adam-et Alycia - Tudod ugye, hogy az én Kevin-emmel cseszekedsz? - nézett a szőke gyerekre összehúzott szemekkel.
          -Óóó, kegyelem! - tartotta fel a kezét röhögve.
Alycia beleütött a hasába. Adam azonnal összegörnyedt és nyöszörögve fogdosta a hasát.
          -Áucs! - nyögte ki.
          -Alycia! - emelte meg a hangját Lily, de végül elnevette magát.
Mi, akik ezt az egészet végig néztük, ki voltunk készülve. Eric-vel egymásba kapaszkodva vihogtunk. A többiek meg hangtalanul röhögtek. Kész katasztrófák vagyunk. Ez a pár hónap ezekkel a marhákkal megváltoztatott mindent, sokkal többet röhögtünk, és vidámabbak is vagyunk.
A telefonom csörgése szakított félbe...anyu volt az:
          -Szia - szóltam bele vidám hangon - SIKERÜLT!!! -visítottam, mint egy malac, aki a halálán van - Hogy MI??? - ledöbbentem a kijelentésén...





1 megjegyzés:

  1. awwhhhh, atya-gatya o.O :D annyira fantasztikusan írsz, hogy dobok egy hátast a blogodtól :'D imááááádom:) <3 siess a kövivel:)

    VálaszTörlés