4. rész - Csak egy nap

Sziasztok :D Sikeresen felkerült az új rész :) Várom a visszajelzéseket, mert 5 kommentelő után hozom a frisset :)
Pussz, Zsó <3




Miután mind elrendeztük magunkat, és Caroline is kikászálódott a fürdőből, elkezdtünk takarítani, nem akartuk a fiúkra hagyni, mivel együtt csináltuk a kupit.
          -Pfúúúúj, kié ez a tányér? - kérdezte nagy undorral az arcán Betty.
          -Az az enyééém - kiáltotta Dan - Huh...már egy hete ott van az ágyam alatt, el is felejtettem.
Egy kék tányért mutatott fel, valami ismeretlen penészedésnek indult éltelmaradék volt benne.
          -Ne már Daaan - fordult el Annie.
Dan a tányérral a kezében kiment az ajtón, remélhetőleg eldobja.
          -Azt hiszem kihagyom az ágy alatti takarítást - ült le egy székre Betty.
Egy kis csoportos nevetéssel jutalmaztuk, majd folytattuk a rendrakást.
Egy bő óra múlva sikerült végeznünk, a fiúk megköszönték a felmentőseregünket. Mi vissza mentünk a szobánkba és elterültünk az ágyainkon.
          -Hjaaaajj, elfáradtam - sóhajtozott Lily. Mind bólogatni kezdtünk, nem voltunk hozzá szokva a takarításokhoz, viszonylag rendet tartunk a szobánkban.
          -Szombaaaat, szóval mit csinálunk? - mosolygott Naomi.
Hm, ez egy jó kérdés volt, remélem valami eszünkbe jut. A nagy csend közepette megkordult a hasam.
          -Ez én voltam - jelentettem ki a sok kukucskáló fej láttán. Elvigyorodtak, majd megszólalt Alycia :
          -Akkor az első program....együnk!
          -De mindenünk elfogyott... - mondta elszomorodva Caroline.
          -Mire való az üzlet? - néztem Caroline-re a tipikus "szőke vaaagy" tekintettel.
          -Kimegyek veled - állt fel Naomi.
Felöltöztünk valami rendes ruhába és elindultunk, szerencsénkre nem volt messze az üzlet.
          -Kíváncsi vagyok, hogy mikor kapok magamnak pasit... - szólalt meg végül.
          -Ne aggódj...majd eljön neked is a megfelelő - mondtam, miközben magamhoz húztam és a vállát átkaroltam.
          -Te könnyen beszélsz, neked már van kiszemelted - nyújtotta ki a nyelvét.
          -Nehogy azt mond, hogy senki nem tetszik... - néztem rá komoly arccal.
          -De vaaan - pirult el.
          -Ki az? - kiváncsiskodtam.
          -Steve Koll a C osztályból - vigyorgott.
          -Ne mááár - bambultam el, aminek következtéül neki mentem egy póznának - Úúú bakker - kaptam a fejemhez. Félszemmel körbenéztem, hogy valaki látott-e, de szerencsére nem. Naomi persze röhögött, mint állat.
          -Kösz az együttérzést - néztem rá mosolyogva.
          -Nincs mit - kuncogott - Amúgy mit akarunk venni? - nyitotta ki az ajtót, próbáltam szólni Naomi-nak, hogy épp most megy neki Steve-nek, de...inkább rájuk hagytam.
          -Oh, bocsi... - nézett csábosan Naomi-ra - Ááá, az A-sok, Helló...
          -Szia Steve - köszöntem Naomi nevében is, mivel ő lefagyott, mint a Windows.
          -Helló - szólalt meg végül mosolyogva.
          -Ha már így összefutottunk szó szerint - nevetett - Két hét múlva lesz egy bál a tizenegyedikeseknek, és nekünk tizenkettedikeseknek. Mivel Sofi, te vagy az osztályotokban a szószóló, hétfőn kellene egy megbeszélést tartanunk, majd az egyik szünetben átlépek hozzátok - mondta el az infókat.
Hm, bál, ez jó hír, már nagyon várom az infókat.
Közben megcsendült a telefonom, Betty volt az, felvettem...csak a kaja miatt hápogott.
          -Nos, nekünk mennünk kell, a csajok már éheznek - kacagtam Naomi-vel. Steve elmosolyodott, majd elköszönt, és elhúzta a csíkot.
          -Na idefigyelj, ha csak hallgatsz, akkor hogyan akarod megszerezni? - néztem rá kérdőn.
          -Hát...csak most volt így - legyintett, majd eltűnt a polcok között. Fogtam egy kosarat és a pékáruhoz mentem, leemeltem egy nagy szeletelt kenyeret és siettem tovább. Vaj...szalámi...zöldség...víz...és az elmaradhatatlan szotyiiii. Fél kilót vettem az utóbbiból. Megkerestem Naomit, aki egy dobozos Cola-t fogott a kezében.
          -Valamit még akarsz venni? - kérdeztem a kassza felé haladva. Nem-et intett és ballagott tovább velem.
Miután kiértünk az üzletből, Naomi elővett két zacskó rágót.
          -Bezzeg két órával ezelőtt nem vo...ácsi....csak nem... - néztem rá kikerekedett szemekkel.
          -Már mióta, hogy itt vásárolunk, és nem kaptunk semmi akciót - vágta zsebre a lopott holmit.
          -Te bolond vagy - borzoltam bele a hajába.
          -Hééé - lökte el a kezemet, és gyors hajigazítást végzett el. Egy kis csend után elkezdtünk röhögni, mi sem tudtuk, hogy min szakadunk.
Ahogy vissza értünk a koleszba, Alycia, Lily, Betty Caroline és Annie letámadott minket, mint 5 kiéhezett hiéna.
Kipakoltam az asztalra, ők gondoskodtak az evőeszközökről, tányérokról. Igazából én nem voltam éhes, ezért kimentem a szobából. A folyosón baktattam, kedvem támadt kiülni a hátsóudvarra.
Leültem az "én" padomra, amit még akkor választottam ki, amikor ide jöttem.
Felhúztam a lábamat és átkaroltam azt, majd a fejemet a térdeimre támasztottam. Elkezdtek a fejemben cikázni a gondolatok...Leginkább Eric-ről...
          -Szia... - hallottam meg a hátammögött egy ismerős lágy hangot.
          -Oh...szia - megemeltem a fejemet és ránéztem.
          -Leülhetek? - kérdezte felém közeledve.
          -Persze - eresztettem el egy mosolyt - mi járatban vagy?
          -Kijöttem egyet szellőztetni - nevetett a fejére mutatva.
Itt elhallgattunk mind ketten.
          -Miért döntöttél úgy, hogy az utolsó évedben koleszba iratkozol? - kérdeztem a fejemet újra a térdeimre helyezve.
          -Hát...öhm, a másik koleszból kirúgtak - kacagott újra, itt már én is nevettem.
          -Hát ugyanbiza mit csináltál?
          -Oh...hát az úgy volt, hogy tizedikbe Kevin és én szivattuk egymást...
Csodálkozóan néztem rá.
          -Igen, most legjobb barátok vagyunk...szóval mindig valami hülyeséget csináltunk...tizenegyedikbe durvultak ezek a hülyeségek, ami verekedésbe fulladt. Nagy pechünkre a kolesz igazgatója rajta kapott, és észre vette, hogy bevoltunk rúgva.
          -Nem is csodálkozom - nyújtottam ki a nyelvem mialatt hátra dőltem a padra.
          -Áh, nem vagyunk azok a nagy arcok, hogy minden hétvégén lerészegedünk, mint a föld - nézett rám csodás szemeivel.
          -Hááát...ez a hétvége mintha alkoholizálással kezdődött volna - nevettem jóízűen.
          -Igen, igen, de csak a ti kedvetekért - mentegetőzött.
          -Oké, elhiszem - kacsintottam.
Aztán elmesélte, hogy Kevin és ő a kirugás után elkezdtek együtt lógni, és a nyári vakációt is együtt töltötték bulikkal tele. Szívesen tölteném velük az előttünk álló nyári szünetet. De addig még sok van...tanulás, érettségi...uh...
Észrevettem, hogy egyre közeledik felém, hm...elkezdett bizseregni a hasam...ne már, mindig olyankor van ez, amikor zavarban vagyok. Mondjuk egy ilyen jó pasi mellett ki ne lenne zavarba?
Hirtelen megfogta a kezem, és a szemembe nézett, már a fejünk is közeledett, amikor valaki beszólt ebbe a mesekönyvbe illő pillanatba...
          -Sofia Morgan, sipirc a szobályába! - károgott Nina a nevelő. - Eric is tartson vele, most rögtön!
Esküszöm egy nap elhallgattatom valahogy! Eric és én nevetve álltunk fel, és mint két rajta kapott szerelmes pár befuttunk a koleszba.
          -Ez a Nina megörjít... - fakadt ki Eric még mindig nevetve.
          -Még nem ismered teljesen - kacagtam.
          -De most min is röhögünk? - kérdezte a hasát fogva.
          -Pfff...a hülyék a semmin is szoktak röhögni.