5. rész - Egy nap Vele :)

Sziasztoook :D Sikeresen feltettem az új részt :) Kommentek után jön a következő rész :DD Ja és Happy Valentine Day! :D


Eric és én a folyosón röhögtünk, majd egyszer csak megszólalt :
          -Eljössz ma egyet valamerre?
          -Hova? - néztem rá meglepődötten.
          -Nem tudom... - nevetett egyet - Az majd eldől...sétálni, vagy beülni valahova - kacsintott.
Hogy tud ennyire jól kinézniii? Egy ideig csak néztem...de megzavart Alycia.
          -Hm...mit csináltok? - kérdezte felhúzott szemöldökkel.
          -Hát, kint voltunk, és a drága Nina beküldött - magyaráztam barátnőmnek, aki elég zavartan viselkedett.
          -Öhm...esetleg most? - ezt nekem mondta Eric. Egy ideig csak néztem rá, majd leesett, hogy mire céloz. Bólintottam, majd Alycia-ra néztem.
          -Mi van veled?
          -Mi volna? Semmi... - próbált egy igazi mosolyt csalni az arcára. A kezével babrált, ami mindig jelentett valamit nála.
          -Na...itt vagyok... - futott Kevin közénk.
          -Ááá..érteeem - mosolyodtam el, mint aki rájött valamire.
Kevin furán nézett ránk, gondolom titokban akartak találkozni, hát, ez nem jött össze.
          -Szóval ez ilyen titkos találka? - kérdezte oldalba bökve Eric Kevin-t.
          -Nem is zavaruuuunk - odasiettem Eric-hez, megfogtam a kezét és elhúztam - Miért cukkoltad? - kuncogtam még mindig a kezét fogva.
Eric lenézett a kezünkre, gyorsan elkaptam. Elmosolyodott.
          -Hát, úgy volt kedvem - kacagott - Nos, hova is megyünk?
          -Te itt megvársz, átöltözöm és mehetünk - ezt az ajtónk előtt mondtam.
          -Okééé... - mondta izgatottan.
Besiettem a szobánkba és elengedtem egy óriási sóhajt. Mind rám néztek a csajok.
          -Mi az? - szinte ordítottak. Gyorsan csendre intettem őket, majd közelebb sétáltam hozzájuk.
          -Eric van az ajtó előtt - súgtam a lehető leghalkabban egy zavart nevetéssel. Kikerekedett szemekkel néztek rám - Igen, és sietnem kell - a ruháimhoz mentem, kiválasztottam valami jót és magamra dobtam.

Egy kis szempillaspirált is penderítettem magamra. Elköszöntem a csajoktól, és kiléptem az ajtón.
          -Huuh - nézett végig rajtam - Szép vagy! - kacsintott.
          -Köszönöm - nevettem egyet a kezemet összefogva a hátammögött.
          -Akkor menjünk - mosolyodott el.
Odalibbentem melléje és elindultunk a folyosón. Alig vártam, hogy kilépjek ebből a dohos koleszból, ahogy megtörtént a küszöbátlépés, sokkal jobban éreztem magam.
          -Hova menjünk? - kérdezte elém állva a lépcsőn.
          -Hm...üljünk be egy kávézóba... - rántottam egyet a vállamon. Bólintott, majd újra elindultunk. London utcáin sétálva nagyon ellazultam, jó volt Eric-vel. Legszivesebben valami hülyeséget csinálnék.
Jó érzés volt, ahogy az arcomra vetítődött a napsugár, mintha életet lehelt volna belém a Nap. Kitártam a karomat és pördültem egyet. Eric nevetését hallottam meg.
          -Tán szégyelsz? - nyújtottam ki a nyelvemet.
          -Én téged? Na ne viccelj! - mosolygott. Ez a kijelentése nagyon jól esett.
Mivel megérkeztünk a kis kávézó elé, megigazítottam magamon a ruhát, és próbáltam illedelmesen bemenni, de elröhögtem magam, aminek eredményéül rámtapadt néhány szempár. Egy közülük túlságosan is nézett...pasik...
          -Stipistopi ablak mellett - csusszantam be az egyik asztalhoz. Kicsit későn esett le, hogy mekkor hülyeséget mondtam, mert hát Eric velem szembe ül, és így ő is ablak mellett lesz. Elkezdtünk kegyetlenül röhögni.
          -Ezt te sem gondolhattad komolyan - nevetett könnyezve.
          -Nevetsz? - húztam össze a szemem mosolyogva.
          -Mit hozhatok? - szakított félbe a pincérnő.
          -Öhm...mit kérsz Sofi? - nézett rám Eric csodás szemeivel.
          -Narancslét - emeltem a tekintetem a Lana névtáblás csajra.
          -Rendben...és te? - hm...nem tetszik ahogy Eric-re néz...wow, most féltékeny vagyok?
          -Egy Cola-t.


          -Azonnal hozom - kacsintott.
          -Ez meg mi volt? - fordultam el nevetve Lana libegő testéről Eric szemeire.
          -Nem tudom, de...pfff... - a pincérnőre nézett és bevágott egy grimaszt. Egyszerre kezdtünk el kacagni.
          -Mesélj valamit magadról - kérlelt mosolyogva. Ha tovább kínoz az arcán lévő gödröcskékkel...nem tudom mit csinálok...
          -Hm...hát...hat éve vagyok itt a koleszban, azelőtt otthon, vagyis Los Angeles-ben éltem. A csajokkal döntöttünk úgy, hogy London-ba jövünk...nem is tudom miért...mehettünk volna Miami-ba vagy New York-ba is, de valamiért ide húzott a szívünk - hadartam el a végén egy kis nevetéssel - Őszintén nem tudom mit meséljek...majd megismersz...úgy is egy koleszban vagyunk - öltöttem ki a nyelvemet rá.
          -Ez is igaz, amúgy...
          -Itt is van - mindig akkor jön, amikor nem kéne...zavar ez a Lena. Letette elénkbe a rendelt italt, és megállt, elkezdett vigyorogni. Egy idejig néztük egymást Eric-vel, majd megszólalt.

          -Mi van? - kérdezte a csajszitól, aki elsápadt és elviharzott. Eric-vel szakadtunk.
          -Adj egy ötöst! - nyújtottam a tenyeremet, ő meg bele csapott.

A kávézó után folytattuk a sétát, de már mindketten felszabadultak voltunk, így könnyebb is volt a helyzetünk. Egyfolytában nevettünk. Eric elhúzott egy fagyishoz. vaniliást ettem, ő meg csokisat. Amikor egyet nyelintott a fagyiba, a fejét meglöktem, és fagyis orral nézett rám. Gyorsan letörültem, hogy nehogy csináljon valami hülyeséget.
Végül a parkban kötöttünk ki...leültünk a szökőkút szélére és beszélgetni kezdtünk, mivel sötétedett, már nem féltünk attól, hogy egy őr észre vesz bennünket, így lehúztuk a cipőinket, és beledugtuk a lábunkat a vízbe. Eleinte hideg volt, de egy meleg nap után jól esett a hűsülés.
          -Szereted a vizet? - tette fel a meglepő kérdést Eric.
          -Hát perszeee - lóbáltam meg a lábamat a vízben.
          -Okééé - valami volt a hangjában, tudnám, hogy mit akar...
Elkezdett priccolni, miután abbahagyta, kifejezéstelen arccal bámultam őt.
          -Tudod, azon gondolkodtam....hogy te szereted-e a vizeeeeeet - amialatt ezt mondtam, felálltam, és elkezdtem durván priccolni. Nem is a víztől fulladoztam, hanem a nevetéstől. Eric is felállt, én meg elsikítottam magam, mivel tudtam, hogy nem úszom meg szárazon....de szó szerint.
          -Hagyd abba! - kiáltottam egy elég hangosat.
          -Nincs az az Isten! - röhögött. Mivel én sem tudtam egyebet csinálni, én is kacagtam.
Egyszercsak megbotlottunk, és mindketten seggreültünk.

          -Áuccs - panaszkodtam még mindig nevetve.
          -Huh...hát...ez jó volt - mondta rámnézve.
          -Jónak jó...de, hogy megyünk így vissza?
          -Nem muszáj még vissza menni - villogtatta meg fogait.
Felállt, majd felhúzott...kilépett a szökőkútból, és kiemelt a derekamtól fogva (annyira jó érzés töltött el).
Megfogta a kezem, és elkezdett húzni.
          -Hova megyüüüünk? - kérdeztem türelmetlenül. De nem válaszolt.
Egy gyönyörű zöld tisztáshoz értünk. Eric egy cseresznyefa alá vezetett, és egyszercsak kifeküdt alája.
          -Gyere már - mosolygott...nem tudtam ellenállni. Először csak leültem, de végül én is elterültem a puha friss fűn. Az, hogy itt feküdtem Eric mellett, és érezhettem a közelségét, az valami Mennyei volt! Lassan behúnytam a szemem, és újra lejátszodtam magam előtt a mai napot. Egyetlen pillanatát sem bántam meg...nem volt miért....